Szúra Al-Qamar — The Moon
Szúra Al-Qamar (The Moon) — 54/114 · 55 vers. Olvasd és hallgasd az arab szöveggel és a magyar fordítással.
ٱقۡتَرَبَتِ ٱلسَّاعَةُ وَٱنشَقَّ ٱلۡقَمَرُ
Elközeledett az Óra, és kettéhasad? a Hold
Ayah 1وَإِن يَرَوۡاْ ءَايَةࣰ يُعۡرِضُواْ وَيَقُولُواْ سِحۡرࣱ مُّسۡتَمِرࣱّ
Ámha Jelet látnak elfordulnak és azt mondják: . Folyamatos varázslat ez
Ayah 2وَكَذَّبُواْ وَٱتَّبَعُوٓاْ أَهۡوَآءَهُمۡۚ وَكُلُّ أَمۡرࣲ مُّسۡتَقِرࣱّ
És hazugsággal vádolnak és vágyaikat követik. Ám mindennek elhatározott rendelése van
Ayah 3وَلَقَدۡ جَآءَهُم مِّنَ ٱلۡأَنۢبَآءِ مَا فِيهِ مُزۡدَجَرٌ
Holott jöttek már hozzájuk hírek, amelyekben elrettentés volt
Ayah 4حِكۡمَةُۢ بَٰلِغَةࣱۖ فَمَا تُغۡنِ ٱلنُّذُرُ
Végtelen Bölcsességgel. De az intelmek nem használtak
Ayah 5فَتَوَلَّ عَنۡهُمۡۘ يَوۡمَ يَدۡعُ ٱلدَّاعِ إِلَىٰ شَيۡءࣲ نُّكُرٍ
Fordulj hát el ( Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) tőlük azon a Napon, amikor a Felszólító egy fájdalmas dologra szólít fel
Ayah 6خُشَّعًا أَبۡصَٰرُهُمۡ يَخۡرُجُونَ مِنَ ٱلۡأَجۡدَاثِ كَأَنَّهُمۡ جَرَادࣱ مُّنتَشِرࣱ
Szemüket lesütve jönnek elő a sírokból, mintha szétrajzó sáskák lennének
Ayah 7مُّهۡطِعِينَ إِلَى ٱلدَّاعِۖ يَقُولُ ٱلۡكَٰفِرُونَ هَٰذَا يَوۡمٌ عَسِرࣱ
Fejüket előrenyújtva sietnek a Felszólítóhoz, A hitetlenek azt mondják: , Ez egy nehéz Nap
Ayah 8۞كَذَّبَتۡ قَبۡلَهُمۡ قَوۡمُ نُوحࣲ فَكَذَّبُواْ عَبۡدَنَا وَقَالُواْ مَجۡنُونࣱ وَٱزۡدُجِرَ
Már előttük Mül (Noé) népe hazugsággal vádolt. Hazugsággal vádolták a szolgánkat. Mondván: ..Ginn-től megszállott és eltaszíttatott
Ayah 9فَدَعَا رَبَّهُۥٓ أَنِّي مَغۡلُوبࣱ فَٱنتَصِرۡ
És az Urához fohászkodott: Legyőzettem. Segíts nekem
Ayah 10فَفَتَحۡنَآ أَبۡوَٰبَ ٱلسَّمَآءِ بِمَآءࣲ مُّنۡهَمِرࣲ
És Mi megnyitottuk az Ég kapuit az áramló víznek
Ayah 11وَفَجَّرۡنَا ٱلۡأَرۡضَ عُيُونࣰ ا فَٱلۡتَقَى ٱلۡمَآءُ عَلَىٰٓ أَمۡرࣲ قَدۡ قُدِرَ
És a földön forrásokat fakasztottunk. És a víz elrendelt rendelés szerint találkozott
Ayah 12وَحَمَلۡنَٰهُ عَلَىٰ ذَاتِ أَلۡوَٰحࣲ وَدُسُرࣲ
És Mi deszkákból és szegekből (álló bárkára) vittük őt
Ayah 13تَجۡرِي بِأَعۡيُنِنَا جَزَآءࣰ لِّمَن كَانَ كُفِرَ
Amely a Mi tekintetünktől övezve halad- jutalmul annak, akinek a hálátlanság? jutott
Ayah 14وَلَقَد تَّرَكۡنَٰهَآ ءَايَةࣰ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Jelként hagytuk ezt hátra. Van-e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 15فَكَيۡفَ كَانَ عَذَابِي وَنُذُرِ
Milyen volt a Büntetésem és az Intelmeim
Ayah 16وَلَقَدۡ يَسَّرۡنَا ٱلۡقُرۡءَانَ لِلذِّكۡرِ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Bizony könnyűvé tettük a Koránt az intelem számára. Van-e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 17كَذَّبَتۡ عَادࣱ فَكَيۡفَ كَانَ عَذَابِي وَنُذُرِ
Ad (törzse) is hazugsággal vádolt. Milyen volt a Büntetésem és az Intelmeim
Ayah 18إِنَّآ أَرۡسَلۡنَا عَلَيۡهِمۡ رِيحࣰ ا صَرۡصَرࣰ ا فِي يَوۡمِ نَحۡسࣲ مُّسۡتَمِرࣲّ
Egy folyamatosan baljós Napon őrjöngő szelet küldtünk rájuk
Ayah 19تَنزِعُ ٱلنَّاسَ كَأَنَّهُمۡ أَعۡجَازُ نَخۡلࣲ مُّنقَعِرࣲ
Amely elragadta az embereket, mintha azok gyökerestől kitépett Pálmacsonkok lennének
Ayah 20فَكَيۡفَ كَانَ عَذَابِي وَنُذُرِ
Milyen volt a Büntetésem és az Intelmeim
Ayah 21وَلَقَدۡ يَسَّرۡنَا ٱلۡقُرۡءَانَ لِلذِّكۡرِ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Bizony könnyűvé tettük a Koránt az intelem számára. Van-e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 22كَذَّبَتۡ ثَمُودُ بِٱلنُّذُرِ
Tamüd (törzse) hazugsággal "vádolta az intelmeket
Ayah 23فَقَالُوٓاْ أَبَشَرࣰ ا مِّنَّا وَٰحِدࣰ ا نَّتَّبِعُهُۥٓ إِنَّآ إِذࣰ ا لَّفِي ضَلَٰلࣲ وَسُعُرٍ
És mondták: , Talán egy, közülünk való embert kövessünk? Bizony, akkor tévelygésben és őrültségben lennénk
Ayah 24أَءُلۡقِيَ ٱلذِّكۡرُ عَلَيۡهِ مِنۢ بَيۡنِنَا بَلۡ هُوَ كَذَّابٌ أَشِرࣱ
Najon neki (Salih-nak) küldetett le az Intés közülünk? Megátalkodott hazug ő
Ayah 25سَيَعۡلَمُونَ غَدࣰ ا مَّنِ ٱلۡكَذَّابُ ٱلۡأَشِرُ
Holnap majd meg fogják tudni ki a megátalkodott hazug
Ayah 26إِنَّا مُرۡسِلُواْ ٱلنَّاقَةِ فِتۡنَةࣰ لَّهُمۡ فَٱرۡتَقِبۡهُمۡ وَٱصۡطَبِرۡ
Mi egy nősténytevét küldünk el hozzájuk próbatételként. Figyeld csak őket és légy állhatatos türelemmel
Ayah 27وَنَبِّئۡهُمۡ أَنَّ ٱلۡمَآءَ قِسۡمَةُۢ بَيۡنَهُمۡۖ كُلُّ شِرۡبࣲ مُّحۡتَضَرࣱ
Tudasd velük, hogy a víz szétosztandó közöttük (és a teve között). Minden ivásnál jelen kell lenni
Ayah 28فَنَادَوۡاْ صَاحِبَهُمۡ فَتَعَاطَىٰ فَعَقَرَ
Ök azonban a társukat szólították, aki nekigyürközött és elvágta az inát
Ayah 29فَكَيۡفَ كَانَ عَذَابِي وَنُذُرِ
Milyen volt a Büntetésem és az Intelmeim
Ayah 30إِنَّآ أَرۡسَلۡنَا عَلَيۡهِمۡ صَيۡحَةࣰ وَٰحِدَةࣰ فَكَانُواْ كَهَشِيمِ ٱلۡمُحۡتَظِرِ
Mi bizony egyetlen kiáltást (savhatun, büntetésként) küldtünk le rájuk és olyanok lettek, mint a száraz pelyva, amit a karám készítője (eldob)
Ayah 31وَلَقَدۡ يَسَّرۡنَا ٱلۡقُرۡءَانَ لِلذِّكۡرِ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Bizony könnyűvé tettük a Koránt az intelem számára. Van-e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 32كَذَّبَتۡ قَوۡمُ لُوطِۭ بِٱلنُّذُرِ
Lüt (Lót) népe hazugsággal vádolta az intelmeket
Ayah 33إِنَّآ أَرۡسَلۡنَا عَلَيۡهِمۡ حَاصِبًا إِلَّآ ءَالَ لُوطࣲۖ نَّجَّيۡنَٰهُم بِسَحَرࣲ
Mi bizony közáport (hásiban) küldtünk le rájuk-kivéve Lót családját. Hajnalban megmentettük őket
Ayah 34نِّعۡمَةࣰ مِّنۡ عِندِنَاۚ كَذَٰلِكَ نَجۡزِي مَن شَكَرَ
A Tőlünk származó kegyelem révén. Mi ekképpen jutalmazzuk azt, aki hálás
Ayah 35وَلَقَدۡ أَنذَرَهُم بَطۡشَتَنَا فَتَمَارَوۡاْ بِٱلنُّذُرِ
Ő intette őket a Mi csapásunktól. Ámők kételkedtek az intelmekben
Ayah 36وَلَقَدۡ رَٰوَدُوهُ عَن ضَيۡفِهِۦ فَطَمَسۡنَآ أَعۡيُنَهُمۡ فَذُوقُواْ عَذَابِي وَنُذُرِ
Ők bizony rossz szándékkal kísérelték megszégyeníteni vendégeit. Mi kioltottuk a szemük világát. (Mondván:) , zleljétek meg a Büntetésemet és az Intelmeimet
Ayah 37وَلَقَدۡ صَبَّحَهُم بُكۡرَةً عَذَابࣱ مُّسۡتَقِرࣱّ
Reggelre kelve elrendelt büntetés szállt le rájuk
Ayah 38فَذُوقُواْ عَذَابِي وَنُذُرِ
Ízleljétek meg a Büntetésemet és az Intelmeimet
Ayah 39وَلَقَدۡ يَسَّرۡنَا ٱلۡقُرۡءَانَ لِلذِّكۡرِ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Bizony könnyűvé tettük a Koránt az intelem számára. Van-e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 40وَلَقَدۡ جَآءَ ءَالَ فِرۡعَوۡنَ ٱلنُّذُرُ
A fáraó népéhez is eljöttek az intelmek
Ayah 41كَذَّبُواْ بِـَٔايَٰتِنَا كُلِّهَا فَأَخَذۡنَٰهُمۡ أَخۡذَ عَزِيزࣲ مُّقۡتَدِرٍ
Meghazudtolták a Mi Jeleinket. Mi pedig egy Mindenható, Hatalmas büntetésével büntettük őket
Ayah 42أَكُفَّارُكُمۡ خَيۡرࣱ مِّنۡ أُوْلَٰٓئِكُمۡ أَمۡ لَكُم بَرَآءَةࣱ فِي ٱلزُّبُرِ
Talán a hitetlenjeitek jobbak, mint amazok? Vagy mentességetek van (a büntetés alól) az Írásokban
Ayah 43أَمۡ يَقُولُونَ نَحۡنُ جَمِيعࣱ مُّنتَصِرࣱ
Vagy azt mondják: , Mi győzni képes sereg vagyunk
Ayah 44سَيُهۡزَمُ ٱلۡجَمۡعُ وَيُوَلُّونَ ٱلدُّبُرَ
Ám ez a sereg legyőzetik és hátat fordítva menekül
Ayah 45بَلِ ٱلسَّاعَةُ مَوۡعِدُهُمۡ وَٱلسَّاعَةُ أَدۡهَىٰ وَأَمَرُّ
De nem! Az Óra az ő megígért idejük. És az Óra még keservesebb és még keserűbb
Ayah 46إِنَّ ٱلۡمُجۡرِمِينَ فِي ضَلَٰلࣲ وَسُعُرࣲ
Bizony a bűnösök tévelygésben és őrültségben vannak
Ayah 47يَوۡمَ يُسۡحَبُونَ فِي ٱلنَّارِ عَلَىٰ وُجُوهِهِمۡ ذُوقُواْ مَسَّ سَقَرَ
Azon a Napon mikor az arcukon vonszoltatnak a Tűzbe. (Az mondatik:) , Ízleljétek meg a Sagar (a Pokol egyik neve, tüzének) érintését
Ayah 48إِنَّا كُلَّ شَيۡءٍ خَلَقۡنَٰهُ بِقَدَرࣲ
Mi bizony mindent megszabott mérték szerint teremtettünk
Ayah 49وَمَآ أَمۡرُنَآ إِلَّا وَٰحِدَةࣱ كَلَمۡحِۭ بِٱلۡبَصَرِ
A Mi parancsunk egyetlen csupán. Annyi, mint a szem egy villanása
Ayah 50وَلَقَدۡ أَهۡلَكۡنَآ أَشۡيَاعَكُمۡ فَهَلۡ مِن مُّدَّكِرࣲ
Mi bizony már pusztulásba küldtünk hozzátok hasonlókat. Van- e valaki, aki hallgat az intelemre
Ayah 51وَكُلُّ شَيۡءࣲ فَعَلُوهُ فِي ٱلزُّبُرِ
Minden, amit tettek az írásokban van (lejegyezve)
Ayah 52وَكُلُّ صَغِيرࣲ وَكَبِيرࣲ مُّسۡتَطَرٌ
Minden, legyen az kicsiny, vagy nagy dolog- feljegyeztetik
Ayah 53إِنَّ ٱلۡمُتَّقِينَ فِي جَنَّٰتࣲ وَنَهَرࣲ
Bizony az istenfélők Kertekben és folyók (partján) lesznek (a Paradicsomban)
Ayah 54فِي مَقۡعَدِ صِدۡقٍ عِندَ مَلِيكࣲ مُّقۡتَدِرِۭ
Igaz Ülőhelyen (a Paradicsom) a Mindenható Király (Allah) közelében
Ayah 55