Szúra An-Naba — The Announcement

Szúra An-Naba (The Announcement) — 78/114 · 40 vers. Olvasd és hallgasd az arab szöveggel és a magyar fordítással.

عَمَّ يَتَسَآءَلُونَ

Miről kérdezgetik ők egymást? Öuz 730. Hizb

Ayah 1

عَنِ ٱلنَّبَإِ ٱلۡعَظِيمِ

A hatalmas híradásról

Ayah 2

ٱلَّذِي هُمۡ فِيهِ مُخۡتَلِفُونَ

Amellyel kapcsolatban ők különféle véleményeken vannak

Ayah 3

كَلَّا سَيَعۡلَمُونَ

De nem! Majd meg fogják tudni

Ayah 4

ثُمَّ كَلَّا سَيَعۡلَمُونَ

Még egyszer nem! Majd meg fogják tudni

Ayah 5

أَلَمۡ نَجۡعَلِ ٱلۡأَرۡضَ مِهَٰدࣰ ا

Vajon nem tettük-e a Földet nyugvóhellyé

Ayah 6

وَٱلۡجِبَالَ أَوۡتَادࣰ ا

A hegyeket pedig (oszlopokhoz hasonló) ékekké

Ayah 7

وَخَلَقۡنَٰكُمۡ أَزۡوَٰجࣰ ا

És páronként (férfi, nő) teremtettünk meg benneteket

Ayah 8

وَجَعَلۡنَا نَوۡمَكُمۡ سُبَاتࣰ ا

És alvásotokat pihenéssé tettük

Ayah 9

وَجَعَلۡنَا ٱلَّيۡلَ لِبَاسࣰ ا

Az éjszakát pedig köntössé tettük

Ayah 10

وَجَعَلۡنَا ٱلنَّهَارَ مَعَاشࣰ ا

A nappalt pedig megélhetéssé tettük

Ayah 11

وَبَنَيۡنَا فَوۡقَكُمۡ سَبۡعࣰ ا شِدَادࣰ ا

Fölétek pedig hét erős (égboltozatot) építettünk

Ayah 12

وَجَعَلۡنَا سِرَاجࣰ ا وَهَّاجࣰ ا

És egy fényesen világító lámpást (a Nap) készítettünk

Ayah 13

وَأَنزَلۡنَا مِنَ ٱلۡمُعۡصِرَٰتِ مَآءࣰ ثَجَّاجࣰ ا

A felhőkből pedig bőven áradó vizet bocsátottunk le

Ayah 14

لِّنُخۡرِجَ بِهِۦ حَبࣰّ ا وَنَبَاتࣰ ا

Hogy magvakat és növényeket keltsünk általa életre

Ayah 15

وَجَنَّٰتٍ أَلۡفَافًا

És burjánzó, dús kerteket

Ayah 16

إِنَّ يَوۡمَ ٱلۡفَصۡلِ كَانَ مِيقَٰتࣰ ا

Az Ítélet Napjának bizony kijelölt ideje van

Ayah 17

يَوۡمَ يُنفَخُ فِي ٱلصُّورِ فَتَأۡتُونَ أَفۡوَاجࣰ ا

Azon a Napon majdan, mikor megfúvatik a Trombita (Kürt), és eljöttök majd seregestől

Ayah 18

وَفُتِحَتِ ٱلسَّمَآءُ فَكَانَتۡ أَبۡوَٰبࣰ ا

Megnyittatik majd az ég, amely ekkor csupa ajtó lesz

Ayah 19

وَسُيِّرَتِ ٱلۡجِبَالُ فَكَانَتۡ سَرَابًا

A hegyek elmozdíttatnak a helyükről, mintha csak délibábok lennének

Ayah 20

إِنَّ جَهَنَّمَ كَانَتۡ مِرۡصَادࣰ ا

A Pokol pedig leshellyé fog változni

Ayah 21

لِّلطَّٰغِينَ مَـَٔابࣰ ا

Azellenszegülök, a szembefordulók, a zsarnokoskodók? lakhelye lesz

Ayah 22

لَّٰبِثِينَ فِيهَآ أَحۡقَابࣰ ا

Akik mindörökre ott maradnak

Ayah 23

لَّا يَذُوقُونَ فِيهَا بَرۡدࣰ ا وَلَا شَرَابًا

Nem kóstolnak majd ott se hideget, se italt

Ayah 24

إِلَّا حَمِيمࣰ ا وَغَسَّاقࣰ ا

Csak forró vizet és gennyet

Ayah 25

جَزَآءࣰ وِفَاقًا

Eza megfelelő fizetségük (az elkövetett bűnökért)

Ayah 26

إِنَّهُمۡ كَانُواْ لَا يَرۡجُونَ حِسَابࣰ ا

Hiszen ők soha nem gondoltak a számadásra

Ayah 27

وَكَذَّبُواْ بِـَٔايَٰتِنَا كِذَّابࣰ ا

És szemérmetlenül hazugságnak tartották a Mi Jeleinket

Ayah 28

وَكُلَّ شَيۡءٍ أَحۡصَيۡنَٰهُ كِتَٰبࣰ ا

Ám Mi mindent feljegyeztünk egy Írásban

Ayah 29

فَذُوقُواْ فَلَن نَّزِيدَكُمۡ إِلَّا عَذَابًا

Ízleljétek hát meg! Semmi mással sem gyarapítunk benneteket, csak a büntetéssel

Ayah 30

إِنَّ لِلۡمُتَّقِينَ مَفَازًا

Az istenfélőket pedig majd győzelmük helye (Paradicsom) várja

Ayah 31

حَدَآئِقَ وَأَعۡنَٰبࣰ ا

Kertek és szőlők

Ayah 32

وَكَوَاعِبَ أَتۡرَابࣰ ا

És duzzadó keblű egykorúak

Ayah 33

وَكَأۡسࣰ ا دِهَاقࣰ ا

És színültig telt serlegek

Ayah 34

لَّا يَسۡمَعُونَ فِيهَا لَغۡوࣰ ا وَلَا كِذَّٰبࣰ ا

Nem hallanak majd ott sem üres fecsegést, sem pedig hazugságot, vagy meghazudtolást

Ayah 35

جَزَآءࣰ مِّن رَّبِّكَ عَطَآءً حِسَابࣰ ا

Fizetségképpen a te Uradtól, ajándékként és elszámolásként

Ayah 36

رَّبِّ ٱلسَّمَٰوَٰتِ وَٱلۡأَرۡضِ وَمَا بَيۡنَهُمَا ٱلرَّحۡمَٰنِۖ لَا يَمۡلِكُونَ مِنۡهُ خِطَابࣰ ا

Ő az Egek és Föld Ura, a Könyörületes, Akitől nem birtokolhat senki egy szót sem

Ayah 37

يَوۡمَ يَقُومُ ٱلرُّوحُ وَٱلۡمَلَٰٓئِكَةُ صَفࣰّ اۖ لَّا يَتَكَلَّمُونَ إِلَّا مَنۡ أَذِنَ لَهُ ٱلرَّحۡمَٰنُ وَقَالَ صَوَابࣰ ا

Azon a Napon, mikoron a Lélek (Gibril, Gábriel) és az Angyalok sorban állnak, nem beszélhet senki, csak az, akinek a Könyörületes engedélyt adott, és azt mondja, ami helyes és igaz

Ayah 38

ذَٰلِكَ ٱلۡيَوۡمُ ٱلۡحَقُّۖ فَمَن شَآءَ ٱتَّخَذَ إِلَىٰ رَبِّهِۦ مَـَٔابًا

Az a Nap maga az Igazság! Aki akarja az az ő Urához tér meg

Ayah 39

إِنَّآ أَنذَرۡنَٰكُمۡ عَذَابࣰ ا قَرِيبࣰ ا يَوۡمَ يَنظُرُ ٱلۡمَرۡءُ مَا قَدَّمَتۡ يَدَاهُ وَيَقُولُ ٱلۡكَافِرُ يَٰلَيۡتَنِي كُنتُ تُرَٰبَۢا

Bizony Mi egy közeli büntetéstől intettünk benneteket, egy olyan Naptól, amikor az ember megláthatja, hogy mit küldött előre a keze. A hitetlen pedig azt mondja majd akkor: , Ó, bárcsak por lennék

Ayah 40